Bemutatkozás

Sziasztok!

Aki nem ismerne Boomer vagyok. Tudom vannak akik már olvastak tőlem ezt-azt, vagy beszéltünk már, esetleg csajoztunk is együtt és valamennyire ismernek is, sokan pedig nem. Viszont a teljes történetem eddig szerintem senkivel nem oszttottam meg ilyen részletesen, tehát, az út amit eddig bejártam:

Első nap:

2007-2008 nyár környékén kezdődhetett minden. Pontosan emlékszek arra a pár pillanatra, ami elindított egy eseményláncot, ami a mai napig tart, és ide vezetett, hogy most írom ezt a bemutatkozást. Középiskolás voltam, egy átlagos nyári nap iskolából hazafele menet, álltam a buszmegállóban az acélbetéses bakancsomban és a hosszú nadrágomban mállhazsákkal és fekete pólóban. A szemközti oldalt figyeltem, egy  iszonyat gyönyörű nő állt ott, velem ellentétben nyári szerelésben, lenge öltözetben. Ez volt az a pillanat, mikor komolyan elkezdett érdekelni a csajozás, emlékszem ekkor fogalmazódott meg bennem először tisztán az a gondolat, hogy "hmm, na most azért már tényleg jó volna egy barátnő". 
 
Csak néztem a gyönyörű csajt amíg nem jött a poros ikarusz, de még felszállás után is, amíg a busz el nem indult és nem kellett feltűnően hátrafordulnom. Biztos voltam benne, hogy hamar rá fogok jönni a tuti módszerre, hogyan lehet csajozni. Pár nappal előtte, véletlen belefutottam pár blogba, az egyik egy prostituálté volt, a másik meg valami átlagos faszié, pont azt a posztot olvastam, amin leírta, hogy jött össze a jelenlegi barátnőjével. Ez a blog ugrott be, és arra gondoltam, hogy biztos rengeteg hasonló van a neten, amiben srácok az életükről írnak, így azt is megírják, hogyan jöttek össze a barátnőikkel, nincs más dolgom, mint ezekből jó sokat elolvasni, elemezni, és megtalálni azokat a pontokat amik minden sikeres ismerkedésben azonosak. Igen, a legelső napon azt gondoltam, ez ennyire egyszerű lesz.
 
Hazaérve szép nyugodtan megebédeltem, lepakoltam a cuccaimat, az acélbetétes bakancsot, a hosszú nadrágot kényelmesre cseréltem, a fekete póló le, és irány a számítógép. Első dilemma, hát mire is keressek rá? Mi az a kulcsszó amire nekem olyan történetek fognak kijönni, hogy párok hogyan jöttek össze? Hát mi lenne jobb kulcsszó mint a "csajozás" be is írtam googlebe. Elolvastam az első pár oldalt amit kiadott, csak a nevüket. Dühös voltam! Blogokat kerestem amikben az emberek az életükről írnak, és többek között arról, ahogy összejöttek a barátnőjükkel, erre miket kapok? "Vegyél feromonparfümöt! A csajok megérzik a feromonod és vonzódni fognak!" Amiket találtam oldalak mind ócska reklámnak tűntek, nem érdekelt. 
 
Aztán megláttam, hogy nem csak feromon parfüm létezik, de az egyik oldal konkrétan csajozással foglalkozik, és mindenféle tanácsok vannak rajta. Na gondoltam én biztos sokkal jobban ki fogom tudni találni magamnak, biztos ilyen sablonos "add önmagad" "légy magabiztos és határozott" "légy vicces" stb tanácsok lesznek, én pedig ennél sokkal konkrétabban összeállítom majd, hogyan is kell ezt. De azért adjunk egy esélyt, hááátha a sok együgyű tanács mellett valami érdekeset is olvasok, gondoltam okos ember legyen nyitott mindenre. 15 perc után a földről kellett felvakarni az államat! Illetve kellett volna, csak épp nem bírtam abbahagyni az olvasást!
 
Annyira hihetetlenül logikusnak tűnt minden! Amikor először olvastatok PUA anyagot biztos Ti is hasonlót éreztetek, hogy most valami nagy dolgot olvastok, hogy ez hihetetlenül jól ki van találva, "ösztönösen hat meg minden, fuhh de jól felépített, hát persze!". Lenyűgözött, amíg el nem mentem aludni csak ezt olvastam. Másnap iskolába is csak ezen kattogott az agyam, úgy éreztem szinte már is győztem, pár hét, pár hónap megtanulom ezeket, begyakorlom és minden nő omlani fog utánam! Youtubera is beírtam, hogy "csajozás" hátha kiad valamit, esetleg egy infield videót (akkor persze még nem tudtam, hogy így hívják), és egy reklám jött ki, egy "rózsaszín fórumról", gondolom sokaknak ismerős, az első magyar PUA fórum.
 

Első hetek:

Következő nap hazaérve újból egyből felmentem az oldalra, és amiket előző nap nem tudtam végigolvasni azoknak nekiestem. Miután megvolt minden cikk, nekiestem újból, majd a fórumra mentem (a két oldalnak amúgy semmi köze nem volt egymáshoz, teljesen mások csinálták) hogy megnézzem ott mik vannak. Főleg az onlinegame-es részek érdekeltek mert ott ki voltak másolva hosszú chatelések, és szóról szóra lehetett látni mikor mit írtak és mi volt a reakció. Pár napig elvoltam ezekkel.
 
Próbáltam rendszerezni a fejemben amiket olvastam, ekkor még nagyon kesze kusza volt minden, a teljesen általános PUA elméletekről beszélink, MM és társai.
Az interneten kutakodva találtam mindenféle videó anyagot felirattal és könyveket, írásokat magyarra fordítva, amihez csak hozzáfértem elolvastam. Ahogy teltek a napok csak olvastam és olvastam, az első héten szinte minden szabadidőmet ezzel töltöttem.
 

A második hét vége felé kezdtem lustulni, lényegében meguntam, a harmadik héten már alig foglalkoztam a dologgal, és természetesen jött egy jelenség, amivel már biztos mindenki találkozott: „ráérünk arra még”.

Az első évek:

2008-2010, ez a „na majd holnap elkezdem” időszaka volt. A sok olvasás és a hullámzó motiváció 2 éve. Pár hónapig jegeltem a PUA-t, tudtam, hogy van, létezik ilyen és meg kéne tanulni, ugyanakkor ekkor még életembe nem nyitottam, és AA-m volt, hatalmas AA-m. Az olyan haverok, akikkel pedig lehetett volna menni csajozni, azok száma konkrétan nulla volt. Így a következő képen nézett ki a dolog, 2-3 havonta elkezdtem foglalkozni a PUA-val, 1-2 hétig olvastam, tanultam, utána meguntam és jegeltem, magamat pedig megnyugtattam azzal, hogy majd pár hónap múlva, amikor jobban ráérek, újrakezdem, és akkor már teljes fordulatszámon. És ez 2 éven át így ismétlődött változó időközönként, 1-2-3 havonta, pár hétig fellelkesültem, majd ráuntam, néhány hónap múlva ismét belevágtam, és így tovább.

Elmentem egy előadásra, majd még egyre, és azt hiszem egy harmadikra is, ezek alatt az évek alatt, megvettem a The Game-t és pár nap alatt kiolvastam. Aztán pár hónap semmi, vissza a régi életembe, majd „ja igen, foglalkoznom kéne a csajozással is” és 2 hétig megint olvasgatás. Idővel megtaláltam az összes fórumot ami akkoriban volt, mindre regisztráltam, rongyosra olvastam őket,de odáig ekkor még nem jutottam, hogy wingeket keressek, úgy gondoltam még többet kell tudnom, és nem akarok mások előtt „égni”.

2010 nyarán, kezdtem el kicsit összeszedni magam, elkezdtem megelégelni ezt a hullámzó állapotot, beláttam, hogy a „majd holnap”-ból úgyse lett soha semmi, így el kell szánnom magam, és most kell lépni. Elkezdtem módosítani a ruhatáram, persze förtelmesen szar volt úgy is, hiszen csak egyféle képen öltözködtem addig, és most a nulláról kellett feltalálnom magam. Ázsia centeres kockás ingek, nadrágok, mindenféle össze nem illő gagyi cuccok, amiket már otthonra se vennék föl, de legalább ilyen téren is tágítottam a komfort zónámat. Ez konkrétan a nyári szünetben következett be, mikor elkezdődött a tanév, egyébként az érettségi éve, a tanároknak leesett az álla, hogy mennyit változtam. Illetve elkezdtem AA ellen az akkoriban javasolt dolgokat csinálni, vagyis odamentem az emberekhez és nem nyitottam őket igaziból, nem akartam tőlük semmit, csak elsütni valami faszságot, pl „szia, meg tudod nekem mondani mennyi 5x5? és 6x6? és 7x7? oké köszi” illetve interneten, chatelve pár technikát elmertem már sütni.

Változás a küszöbön:

Elkezdődött az utolsó tanév, az érettségi éve, elhatároztam, hogy bejutok egyetemre, és baromira össze is szedtem ezért magam, ezt tettem meg elődleges prioritásnak, így a csajozás fejlesztése háttérbe szorult. PUA szempontból ez nem is volt lényeges időszak, érettségik letudva, jött a bankett, tanárokkal, korlátlan pia fogyasztással, szalagavatós bebaszás után a második bebaszással, és ennek következménye képen másnap egy őrült ötlettel: felkeresem egyik haveromat a környéken aki szokott járkálni partyzni, és mondom neki, hogy menjünk. Mentünk. Nagyjából egy évvel korábban volt, hogy életembe először indultam meg szórakozóhelyre, pontosan ezzel a spanommal, csak akkor elkapott minket az eső, így mégse mentünk. És én az alatt az egy év alatt se mentem. Tehát addig még soha életemben nem jártam szórakozóhelyen.

ZP, ekkoriban még a Petőfi hídnál. És a villamosmegállóban ahogy vártunk, ugyan ott ahol egy évvel korábban, ismét elkezdett esni, nagyon, haverom jobbnak látta volna ha hazamegyünk, de én mondtam, hogy az kizárt. ZP-ben alig voltak, ugye nyitott az egész, egy tánctér fölött volt valami kupolaféle, szinte csak az alatt voltak. Életemben először voltam ilyen helyen. Már csak az zavart, hogy bementünk, olyan érzésem volt, hogy „na most itt jól kell éreznem magam, különben cikiség van” „vajon most azt látják, hogy jól érzem magam? Vagy gáz vagyok?”. Megindultunk, illetve haverom megindult a tánctér felé ahol voltak, én meg követtem, bementünk táncolni, na nekem ez már sok volt. Kb 4-5 másodpercig bírtam, annyira komfortzónán kívül volt, lámpalázhoz lehetne szerintem hasonlítani. Tánctérről ki, tánctér szélén a pultnál megállni, ekkor meg egyből egy idevágó PUA tan jut eszembe, hogy akik a tánctér szélén ácsorognak a pultot támasztva szorosan maguk elé tartva a poharukat és csak nézelődnek AFC-k (loserek), bár poharam nem volt.

Szerencsére pár perc után haverom is kijött, és egyből mondtam neki, hogy igyunk! Vettünk 1 sört, majd én még egyet, mire úgy éreztem, hogy na jó, akkor próbáljuk meg ezt a tánctér dolgot, megindultunk vissza. Még mielőtt visszaértünk észrevettem 2 csajt a medencébe (mert hogy régi ZP be ilyen is volt, egy kicsi) részegen bohóckodtak benne, és volt velük pár férfi, de szemmel láthatóan sokkal idősebbek, és ránézésre látszott, hogy velük nem lesz gond, nagyon nem egy korosztály a csávók meg inkább ilyen alkesz kamionsofőrnek néztek ki, csajok meg velünk egyidősnek. Úgyhogy mondtam havernak inkább nézzük meg ott mi van! Megkérdeztem őket, hogy mit csinálnak, mondtak valamit és már is beszélgettünk, lényegében első igazi nyitásom. Mataj részegek voltak, és megpróbáltak engem is berántani a medencébe, majd bemásztam melléjük, nagyon fesztelenek voltak és jó fejek, ünnepeltek valamit, nem emlékszem pontosan de mondtak valamit, hogy ma mindent lehet vagy ilyesmi amire én összenyomtam a fejüket, hogy akkor smároljanak egymással, és smároltak. Utána egyikkel elkezdtem táncolni a medencébe amíg a másik a mobilját nézegette, hogy meg e van még, és smároltam. Ez volt életem első KC-ja. Amikor visszajött a másik, vele is táncoltam, és vele is KC. Életem másodikja. Emlékszem madarat lehetett volna velem fogatni, annyira örültem 2 szaros KC-nak, de hát nyilván, ez volt még csak az első 2.

Igazából még sehol sem voltam:

Ez után soha többé nem láttam a két csajt, de hazafelé menet be nem állt a pofám, annyira boldog voltam. És lelkes. Pár nap múlva újra ZP, és ez a nyár már így telt el, nem voltunk sokszor, csak heti 1x max, pedig ráértünk, de már ez is hatalmas változás volt, a nyomást pár alkalom után már egyáltalán nem éreztem, és fesztelen szórakoztam, illetve csajoztam. Ekkor álltam a PUA tanoncá válás kapujában.

Életem első randijai is ezen a nyáron történtek. Jó ég de rég is volt. A legelső day2-m (randim) előtt azt se tudtam hová kéne vinni a csajt, végül a Margit sziget lett erre kijelölve, ami utána is jó darabig megmaradt elsőszámú day2 helynek. Emlékszem csajjal ZP-ben smároltunk, de day2-n csak puszit mertem neki adni, kb hozzá se értem randin végig, 2 kört sétáltunk szigeten, majd hazamentünk, és a villamoson még azt is megkérdeztem tőle, hogy hogyan értékelné ezt a randit, rossz volt? „nem volt rossz, hátőő, szerintem ez átlagos volt” egyem meg de kis aranyosak voltunk.

Így telt el ez a nyár, majd jött az egyetemi gólyatábor. Ami fesztelen parytzás volt de semmi lényeges nem történt, azon túl, hogy pár új spanom lett, köztük életemben először csaj span. Végigbuliztuk az egészet kurva részegen. Majd elkezdődött az egyetem, és jött a nyári folyamat megszakítása, majd a valódi, kurvanagy áttörés.

Így jött be az áttörés:

Elkezdődött az egyetem, és egy hónap után jött a szemeszternyitó party. Egyetemista módra volt mindenféle pia, és aznap este megtörtént, ami megadta azt a szükséges plusz lökést, hogy végre valóban leomoljon pár fal, és azt tegyem ami szükséges. Aznap este összejöttem egy csajjal, és meg is dugtam. Első FC. Hazafele menet már el is döntöttem magamban, hogy ezt nem fogom annyiban hagyni, ekkor a leges leg elszántabban ami csak létezik, nekifutottam a PUAnak, hogy én márpedig az leszek! Nem csak kis hébehóba eredményekkel, hanem úgy igaziból, ezek amik eddig voltak ezekről tudtam, hogy semmi, nulla, ezerszer jobbnak kell lenni. És lehet is!

Kifizettem 20 ezret egy 2 napos tréningre, bár ekkor már az átlag, alap, elméleti részeket kívülről fújtam, nem is nagyon adott semmi újat a tanfolyam, de azért jó volt még egyszer mindent alaposan átismételni. Rávettem magam, hogy csak azért is egyedül elmegyek nightgamelni, le is mentem a mori ligetbe, mindenféle alkohol nélkül, egy random sráccal lespanoltam és még nyitottunk is egyet, de éreztem, hogy ez így szar. Tudtam, hogy fel kell hagynom azzal az elképzeléssel, hogy egyedül csinálom, és meg kell ismernem PUAkat, mert többen 1000szer jobb, úgy egymást húzzuk, mert több szem többet lát, lehet olyan hibámat veszik észre amit én nem, egyszóval tudtam, hogy hatékony fejlődés egyedül szinte nem létezik!

Csatlakoztam egy kb 20 fős PUA facebook csoporthoz, mind amatőrök voltunk, de nagyon motiváltak, innen lett az első PUA barátom, majd a második és a harmadik. Emlékszem a csoport csinált egy közös kocsmázást, hogy megismerjük egymást, életem egyik legjobb éjszakája volt, csomó jó fej sráccal találkozni, hiába voltunk idegenek hamar lespanoltunk. Kb 3 kocsmában voltunk, az egyik egy egyetemi klubb volt igazából, egy koli alsó emeletén, (Martos koli),  szinte pontosan 1 évvel később külön jó érzés volt ugyanebbe a koliba is hazakísérni csajt és megdugni, de itt még nem tartunk. Szóval innen lett egy srác, Jani, aki legalább annyira motivált volt mint én, és vele kezdtem el igazából, úgy PUA értelemben véve is gamelni, daygamelni, nightgamelni.

Átléptem a küszöböt:

Janival hónapokon át szinte menetrendszerűen mentünk gamelni, heti 4-5 daygame és 3-4 nightgame, az se baj ha hétköznap kellett menni, csak menjünk! Teljesen más volt többen menni, úgy kevésbé feladat inkább szórakozás! Nappal 12-2-től daygame fél 6ig, majd fél 9kor újra találkozás, és irány a nightgame, másnap ismétlés! Ez hónapokig így ment. Közben akitől csak lehetett és jobbnak tartottuk „koldultuk” a tudást, kerestük mi az ami jó és át tudjuk venni. Később Jani helyét felváltották mások, vagy hárman mentünk, vagy ha nightgame akkor még többen, volt, hogy kb 15en is nightra, mindenféle PUA fórumokról mindenféle ismerős. Dayen is kipróbáltunk mindent, utca pláza ok, alap, de voltunk gamelni pl könyvtárba, vagy bementünk egyetemekre, ilyesmik szárnypróbálgatások. Eleinte, a legelején örültünk minden nyitásnak, majd az már nem hozott megelégedést, már a zárás, a NC (number close) is kellett. Nightgamebe meg minimum 2-3 KC hogy elégedetten menjünk haza. Később ez se volt elég.

Eddig még nem volt barátnőm, úgy gondoltam hát bepótolom. Pusztán azért, hogy kapcsolatok terén si legyen tapasztalatom összejöttem egy csajjal, Edinával, 5ös volt a 10 es skálán, ami olyan, hogy átlag pasiknak megteszi, szóval semmi extra, de nem volt csúnya, nem dagadt vagy ilyesmi, sőt karcsú volt, csak akkor is szerintem ilyen átlag semmilyen nő. Szegény puszta tapasztalatszerzésnek kellett. Utána összejöttem Líviával, ő mondjuk 6,5ös volt, és akkoriban nagyon úgy éreztem, hogy jó nő, szerencsére nagyon kalibrálatlan volt, vidékről nemrég jött fel, és fel tudtam szedni, továbbá összejöttem még Bettivel, ő is 5ös, de baromi okos, értelmes, jókat tudtunk beszélgetni. Ja igen, ők hárman így egyszerre voltak a barátnőim, persze nem tudtak egymásról. Amikor megvolt mind a három Edinát FC után lekoptattam, mert ő volt a legrégebbi, ő tetszett a legkevésbé, már megvolt a pipa, és sok volt a hármat egyszerre menedzselni.  

Lívia, ahhoz képest, hogy az első randiról késett fél órát, és mennyire jó csajnak láttam akkoriban, teljesen belém szeretett, gyakorlatilag szinte bármit megtehettem volna akkor is velem marad, volt, hogy összevesztünk valamin, mondtam, hogy akkor ennyi volt és sírva hív fel, hogy ne haragudjak, amikor kiderült, hogy megcsaltam, akkor se akart még szakítani, de ne rohanjunk ennyire előre. Lívia volt a „szopós” haverokkal csak úgy hívtam, mert minden találkozásunkkor, szinte mindegyiknél leszopott, persze dugni is dugtunk. Betti ellenben teljesen az ellentéte volt, azt hittem, hogy mennyire a markomban van, közbe nagyon nem.

"Sosem leszek érzelmileg érintve":

Tehát Edina sose tudta meg, hogy mellette még vannak ketten, és viszonylag gyorsan szakítottunk, Lívia volt a "szopós" aki teljesen odáig volt értem, és Betti pedig aki tényleg LTR (Long Time Relationship) -re való, bár csak közepes külsejű, 5ös, de személyisége, intellektusa miatt kurva jól érzi vele magát az ember.Egyiküket se szerettem, ha valaki azt mondja, kapok 50 ezer forintot, ha szakítok valamelyikükkel, simán belemegyek. Ekkoriban 100%-ban gyakorlásként fogtam fel mindent, a fejlődés volt a mindenem, a 3 barátnő mellett is eljártam daygamelni, nightgamelni amikor csak lehetett. Kizárólag egy cél lebegett előttem, hogy minél több tapasztalatot szerezzek minden csajozással, nőkkel kapcsolatos téren. Meg voltam győződve arról, hogy kizárt az érzelmileg érintetté válás, mert mindent gyakorlásként fogtam fel, nem a nő érdekelt, hanem a reakcióik, hogy amiket csinálok arra hogyan reagálnak. Majd szakított velem a Betti!

 

Ez teljesen megdöbbentett, egy nap kellett, hogy felfogjam, ő volt a csúnyább a ekkor már csak 2 csaj közül, viszont vele éreztem a legjobban magam. Ha szakítás előtt egy nappal valaki azt mondja, ha dobom kapok 50 ezer forintot, biztos, hogy szakítok vele, viszont így, hogy ő dobott, ráadásul teljesen váratlanul, egy nap alatt hihetetlenül szerelmesnek éreztem magam! Ő volt az első One Itisem! Ez később nagyon jó tapasztalatnak bizonyult, hogy az emberek érzelmei mennyire nem választás kérdései, és megfelelő technikákkal milyen hatalmas változásokat lehet benne előidézni, hiszen saját magamon is megtapasztaltam.

Aznap este mikor szakított beszélgettünk, én elmondtam, hogy megcsaltam, igazából 2 csajjal is, és mellette folyamatosan bulikban is kavartam, alaposan meglepődött, de hírtelen nem tudott mit reagálni. Másnap viszont felkerestem, és próbáltam visszaszerezni, mivel ekkor már baromira belezúgtam, egyetlen nap alatt, csak azért mert ő szakított. Aznap volt a Nemzeti Vágta, ott találkoztunk, estig ott voltunk majd megnéztük az Arc kiállítást ami szintén ott volt. Vele meg egyik barátnőjével, és annak a pasijával. Betti kezdett jó hangulatba lenni, és szinte már újra összejöttünk. Idő közben hívott Lívia, a „szopós”, pont mikor Bettivel tök vidámak voltunk már a kiállításon, ölelkeztünk, smároltunk újra, erre felhív Lívia, hogy milyen kár, hogy ma nem találkoztunk blabla, én mondom, hogy ma sajnos nem érek rá, a barátaimmal vagyok az Arc kiállításon … és lemerült a telóm.

Bocsi, hogy megcsaltál:

Vidáman nézelődtünk tovább Bettivel, pontosan tudta, hogy ki hívott, de nyilvánvaló volt, hogy ha újra összejövünk vele szakítok, csak még nem volt rá időm. Egyszer csak megfordulok, és a szemem sarkából meglátok egy összekulcsolt kezű, lehajtott fejű szőke nőt, olyan 30 méterre, ahogy néz, Lívia volt. Ugyanis elfelejtettem, hogy a városliget közelében lakik, ahol a kiállítás is volt. Egy szempillantásnyi idő múlva belibben elém Betti, mosolyogva, boldogan és megölel, én is átölelem és a háta mögött a kezemmel intek Livinek, hogy menj innen, sicc! Megfordultunk Bettivel kézen fogva és próbáltam minél gyorsabban haladni a kiállítás eleje felé, hátra nézni nem akartam talán nem is nagyon mertem, csak minél inkább távolodni. Persze teljesen sikertelenül. Livi odajött amint megálltunk és megkérdezte, hogy ez még is mi? Ugye ő nem tudott semmiről. Betti egyből levágtak kicsoda a szöszi idegen, mondta, hogy beszéljük meg, és odébb ment a barátnőjéhez.Köpni nyelni nem tudtam, Líviát valahogy egyáltalán nem sajnáltam, teljesen érzéketlen voltam, egyetlen dolog járt a fejemben, hogy basszus majdnem újra összejöttem Bettivel, és ez most biztos mindent teljesen elront! Minél előbb le kell koptatnom! Nem adtam neki semmilyen magyarázatot, csak annyit, hogy „hát erre most nem tudok mit mondani” és hogy menjen innen, majd holnap megbeszéljük, „jó?”. Szegény csaj. 

És hazament, Bettivel pedig fojtattuk a kiállítás nézelődést, majd elkísértem a kocsijáig, ahol ugyan még csókkal búcsúztunk, de már éreztem rajta, hogy ez betett nála.Másnapra megbeszéltem Líviával a találkozót, ahol elképesztő módon, elkezdte magyarázni, hogy nagyon dühös volt rám, de átgondolta a dolgot, és rájött, hogy ez az ő hibája is, illetve, hogy nem is kéne haragudnia rám! Mivel 2 hónapja sikerült meggyőznöm arról, hogy legyen nyitott a kapcsolatunk, amibe pár óra alatt sikerült rávennem, hogy belemenjen, de csak úgy, hogy „egy hónapig nyitott” ami elég nevetséges, komolytalan, de gondoltam hosszabbítunk majd. Mondom, akkoriban csak tapasztalatot akartam, úgy terveztem akkor még, hogy Bettivel is bejátszom, és csak FB-k leszünk, és csak dugni találkozunk. Szóval Livi bocsánatot kért amiért megcsaltam, én viszont aznap szakítottam vele, csak a Bettin járt az agyam.

Bettivel facen utána beszéltünk, kitalálta, hogy megtanít ingyen olaszul, amit úgy éreztem csak ürügy arra, hogy találkozzunk, ergo ő se közömbös, valahol szeretné, ha újra összejönnénk. Kb 1-1,5 hónapig hetente találkoztunk, olasz tanulás ürügyén, közbe, mivel nem volt barátnőm tovább gamltem, ami nem volt szemétség, hiszen végül is nem jártunk, csak barátok voltunk. Ekkor kezdtem el egyre jobban öltözködni, és a gamem is már látványosan jobb volt. Lett egy 25 éves HB8as csaj barátom, nagyon jó barát, de ekkor még nem voltam azon a szinten, hogy meghúzzak egy 5 évvel idősebb 8as csajt. 

A 1,5 hónap alatt egyre jobban kigyógyultam a one itisből, egyre kevésbé éreztem azt, hogy oda vagyok Bettiért, ellenben azt láttam, hogy Betti egyre jobban oda van értem. Az utolsó olasz óránkon konkrétan szinte már hozzám bújva 15 cm re az arcomtól mélyen a szemembe nézve magyarázta a nyelvtant, én meg magamban csak mosolyogtam, mert éreztem, hogy most ő akarja, hogy lekapjam, és én meg már csak azért se kaptam le, csak mosolyogtam rajta, amire reakcióként elkezdte ecsetelni, hogy milyen jóképű az előttünk ülő férfi (egy kávézóban voltunk), amiről még inkább pontosan tudtam, hogy nyeregben vagyok. Ekkor viszont már pont nem érdekelt, nem akartam újra LTR-t vele, se senki mással, hanem újra 110%-os bedobással gamelni és fejlődni! Több olasz óra nem volt, a szülinapjára még elmentem és ennyi volt vele. 

Egy csajbarát:

Ma már csak egy 7esnek mondanám, amilyet menetből föl tudnék szedni, de akkoriban még igencsak jónak tartottam. Neki is köszönhetek pár tapasztalatot. Elsősorban a kurva sok beszélgetésből amiket folytattunk, ahogy ráhajtott valami pasi, és velem beszélte meg, megosztotta a gondolatait, láthattam miféle női logika bújik meg a különböző pasikkal folytatott cselekedetei mögött, miről mit gondol, stb. Szintén fontos tapasztalat, hogy a nők nem tudnak csajozni, akármennyire is meg akarják mondani, hogyan csajozz ők ehhez csak azért mert nők, egyáltalán nem értenek, ettől még nem. Ahogy a depressziós se ért jobban a depresszióhoz, mint a pszichológus, pedig kettejük közül ő a depressziós nem a pszichológus, úgy a nő se ért jobban a csajozáshoz, csak azért mert nő, ezt a hülyeséget el lehet felejteni. Egy dolog miatt mégis nagyon hasznos: Megfigyelni, nem az számít amit mond, hanem ahogy cselekszik! Azokból tényleg lehet tanulni, a reakcióikból más pasikkal, ezért jó a női barát, amit mond, az többnyire hülyeség, vagy nagyon általános, semmi extra, de látni, hogy hogyan viselkedik mikor egy csávóval alakulnak a dolgai, na abból harmadik fél szemszögéből sok mindent lelehet vonni!

A 25 éves is, még volt barátja mikor utcáról egy nagyon jóképű, izmos, magas, külföldi arab srác, aki itt él, leszólította, a csaj megadott neki valami kontaktot. Majd mikor szakított a pasijával, utána kezdődött egy vicces játék, azért vicces, mert afféle „külső szemlélőként” a csaj egyik legjobb barátjaként, a csaj oldaláról, de mégis függetlenül nézve a gamet, egy egész más világba tudtam betekinteni, ami a logikátlanság, és az önámítás felsőfoka volt! Kezdjük ott, hogy a csaj elmondta, mennyire nem annyira érdekli a csávó, de ezt órákon át mondta, ennyire nem érdekelte, majd mikor a faszi elsőre ráírt msn-en és mondta a csajnak, hogy még aznap este (ilyen 10 óra körül) találkozzanak, a csaj mondta, hogy nem fog vele, majd pár percel később na jó mégis, „de csak öt percre leugrom, beszélek vele, lecsekkolom, hogy tetszik e még” 2+óra múlva ért haza, megkérdezem, hogy na dugtak e mondja, hogy „majdnem :D”. Faszi következő hétvégén rá se ír meg semmi kontakt. Csaj írja az sms-t nekem, hogy hát ezzel mennyire elvágta magát a faszi, majd pár perc múlva jött a következő sms-hogy írt a srác (feltételezem előtte a csaj írt neki, hiszen ha 2 napig nem írt, nem valószínű, hogy pont abban a pár percben írt volna magától). Írta, hogy ne haragudjon, csak azért nem írt, mert azt hitte dolgozik és nem akarta zavarni. Első sms-ben amit nekem írt még Anikó is levágta, hogy ez kamu, a következő sms-ben már sikerült meggyőznie magát, hogy talán még igaz is lehet, a harmadik sms-ben már azt írta, hogy a faszi írt egy új üzenetet, amiben azt mondja azért ne írt, mert egyik haverjánál volt hétvégén és neki segített végig valamiben, ami már hihetőbb. Mikor kérdeztem Anikót, hogy ha ez igaz miért nem ezt írta elsőre, arra nem volt válasz, gondolom ami ilyen disszonanciát keltene benne azzal inkább nem törődik, mert hinni akar az álomvilágban. Később persze mindenféle így elvágta magát, úgy elvágta magát, engem annyira nem is érdekel stb kijelentések ellenére simán meg lett dugva. Ilyen a női agy, mindent képes olyan narratívában értelmezni, hogy egy hercegnő, egy dáma vagyok, amit nehéz megszerezni, 100%-ban képesek így gondolni magukra, még akkor is, ha még a vak is pontosan látja, ez nem így van, ha a pasi elég vonzó tud lenni akkor nincs akadály, bármiről képesek meggyőzni saját magukat. Ezt nem gonoszságból írom, de ez így van.

Megfelelő technikákkal szinte minden lehetséges, ezt magamon is tapasztaltam Bettinél, és egy akkori haverom példáján is láttam, hogy bizonyos dolgoknak mekkora jelentősége van. Egy 29 éves srác, akit nem sokkal előtte ismertem meg, PUA ismerősön keresztül, és úgy mutatta be magát, hogy ő bizony PUA „guru”, később elmentünk daygamelni, amikor is elmondta, hogy ő még sose daygamelt, csak nightgamelt! Amin alaposan megdöbbentem! Utána láttam, hogy nem viccel, ekkor még én is kezdőnek számítottam, de simán lekőröztem, az NC-k már simán mentek daybe, de neki még az sem. Ennek ellenére szervezett pár ingyenes előadást, amin lényegében nem csinált mást, csak a Richard La Ruina (Gambler) online fizetős videóinak anyagát leadta ő, magyarul. A 25 évest elvittem egy ilyen előadásra, kíváncsi voltam mi lesz a véleménye. A „guru” is hozott egy csajt, egy alacsony csufit, egy vizilóra emlékeztetett, őt tudta beszervezni ingyen „hosstessnek” akin lehetett mutogatni a Gambler technikákat. A lényeg, hogy a csaj akit vittem és a „guru” csak bemutatkoztak egymásnak, majd megkezdődött az előadás. A csufi hosstesscsajon látszott, hogy oda van a srácért, és hiába viziló akkor is preselection, közben kb 15 csávó hallgatta figyelmesen a faszit, leader of the group, aki a csajozásról beszélt, biztos tud is, ergo még inkább preselection. Lényeg a lényeg, hogy abban a szituációban, annyi ösztönös vonzalmi kapcsoló lett felkapcsolva, annyira egy alfa szerepben volt akkor ott a srác, hogy a csaj kapásból belezúgott. Pedig a srác nem nézett ki jól, alacsony is volt. Csak éppen szerencséje volt a körülményekkel. Ha utcán találkozunk, úgy mutatkozik be nincs semmi, így viszont a csaj, bár bemutatkozáson kívül egy szót nem beszéltek, kinyomozta a srác facebookját, bejelölte, sőt még ő hívta partyzni meg minden. Természeten ő úgy gondolta, hogy egy pillanatra sem nyomul, hiszen ő aztán sose, ő dáma oké, egy hercegnő és a pasik tegyék össze érte a két kezüket, hát persze. A „guru” meg kapott az alkalmon, hogy az övé lehet a csaj. Elárulom, biztos vagyok benne, hogy ez a 7es volt élete legjobb nője. Az oktatói terveit abba is hagyta egy 7es nőért és vissza ment dolgozni. De nekem tanulságos volt a csajoldalba belelátni.

Kezdő PUA korszakom:

A következő hónapok szintén gameléssel teltek, ekkor már fordult a kocka és több volt a night mint  a day. Bejártuk Budapest szinte mindegyik nagy szórakozóhelyét, volt ahol csak párszor voltunk, mert nem tetszett (pl UP vagy Pink) és volt amiket pár hónapra fixen rendszeresen látogattunk, (mori liget, mori 2, peaches, Park, Corvin tetőre is néha hagytam magam rábeszélni pedig én nem csípem, Instant, stb). Ekkor kezdtem el újra  külsőmmel is foglalkozni, egy fokkal megint jobban kezdtem el öltözködni, de még mindig bőven szar volt.

PUA ismerősök gyakorlatilag már minden magyar PUA közösségből, fórumról voltak, volt, hogy az egyik magukat nagyon elitnek tartó csapattal tartottam a hajógyárira, legalább 15 fő ment egy csapatba, mindegyikük nyakába egyenrózsafüzér, és persze nagyon komoly tekintet, mint akik nagyon komoly emberek, ők aztán nem érnek rá szórakozni ők elite puak. Aztán konkrétan jó ha 3-4 nyitott és ebből, jó ha 1 et nem poofoltak (küldtek el) de órákig táncoltak egy baszott nagy körben, amiből néha ki ki pislogtak a csajokra. Egy másik PUA tábor tagjaival amikor mentem az volt, hogy a brancs főguruja által legjobban preferált, srácot láthattam gamelni, és láthattam ahogy sorra poofolják a csajok. A srác meg nem lát a szemétől, mert a „guru” azt mondta neki, hogy ez az út, így kell csinálni, srác pedig nem volt képes belegondolni: ha nem megy kétszázadjára se, akkor ha ugyan úgy csinálom ezredjére sem fog menni! Bohócok. Persze vannak pozitív dolgok is, mindenhol voltak normális emberek, olyanok akiken látszott, hogy értelmesek, értékesek, akik haladnak és egyre jobban értik is a dolgot. Velük kezdtem el spanolni, a bohóckodás nem érdekelt. Nem érdekelt, hogy bármelyik gurunak is megfeleljek, láttam mennyi hülyeséget mondanak, és mennyien vannak akik fejjel mennek a falnak és még ha alapvetően rossz és a technika akkor is úgy csinálják, csak azért, mert a kedvenc „mesterük” azt mondta, hogy úgy a jó. Nem érdekelt, hogy akármelyik önjelölt gurunak is megfeleljek, csak az érdekelt, hogy valami hoz eredményt, avagy nem hoz eredményt. Azért persze meg kell jegyeznem, hogy nem mindegyik volt bohóc, voltak olyanok, akiknek azért elismerésem.

Egyre jobb és jobb csajokat gameltünk haverokkal, és egyre tovább jutottunk, a nyarat viszont lassanként fölváltotta az ősz, majd jött a tél, és a fagyok, egy idő után pedig megtört a hideg akár a Wehrmachtot. Úgy döntöttem, a legdurvább hónapokra abbahagyom a nightgamet, mivel franc se akar heti sokszor mínuszokba elmenni partyzni, úgyhogy behúztam egy téli csajt. Egy simán jó csajt, 2 évvel volt idősebb nálam. Ekkor már nem volt gond LTR-t (barátnőt) szerezni amikor csak akartam. Úgyhogy jött Andi, és 2-3 szép hónap, nyugi és „téli álom”. Néha elmentünk ide-oda, Erzsébeth kilátóba, Gellért hegyre ilyesmi, de a programok 90%- annyi volt, hogy csipsz, popcorn, kóla, netről egy film, dugás, összebújva filmezés, mondom, igazi kis PUA téli álom. Illetve az elméletezés, ekkor kezdtek el jobban érdekelni az olyan PUA rokon témák, mint az önfejlesztés, vagy a pszichológia.

PUA tavasz:

Andival szakítottam, és újra gamelés. Ekkor már egy teljesen új, stabil PUA szocköröm, baráti társaságom volt, ők lettek eddigre a legjobb barátaim. Már nem volt jellemző ez a csillogó szemű lelkes elsős PUA „go next” hozzáállás, azt hiszem kb Andi utáni időszakban jött el a váltás, mikor a „mennyiségi game” helyét kezdte fölváltani a „minőségi game”. Már nem azt mondtuk nightgame, hanem azt, hogy party, nem egyből szórakozóhely és nyitás nyitás hátán, hanem iszogatás,  storyzgatás, dumcsizás, szórakozás, és utána a csajozás, azzal aki tényleg tetszik, már nem 20 NC 3-4 KC és hazamenés, hanem 1-2-3 KC de mind 100%ban vonzódik és nagyon könnyen továbbvihető és később FC-hető. Ebben az időszakban éreztem először egy robbanást, egy olyan érzést, hogy én is csak néztem, hogy „Wow, minden mintha sokkal könnyebb lenne!” Ekkoriban kezdtek el jönni az FC-k is olyan nőktől akikkel nem jártam, első pull FC szórakozóhelyről, utána a következő, és a következő és a következő … első fuckbuddy (dugópajti, akivel csak dugni jártok össze). A harmadik aktív PUA évemet tapostam ekkor.

Kialakult bennem egy tiszta elképzelés, hogy mit hogyan kell csinálni, ja és egyébként minden ötletemet, minden tanulságot amit levontam én mindig lejegyzeteltem otthon. Elkezdtem összegezni, ahogy haverjaim közül is tették páran, és cikkeket írtunk, de csak „belső felhasználásra” a ~10-15 fős baráti társaság, csak egymással akartuk megosztani a tapasztalatainkat, nem akartuk felrakni sehova, kivéve én. Nem sokkal később, jó pár FC után úgy gondoltam meg is teszem, és indítottam egy blogot, ez volt a boomerpua.blogspot.hu, viszont elég gyorsan háttérbe szorult, mert úgy gondoltam, az eddigi tapasztalataimat célszerűbb volna egy könyvben összefoglalni. Így a könyv írása lett egy ideig a prioritás.

A szórakozóhelyeken túl megannyi kocsmát is koptattunk. Persze csak a jobb belvárosiakat, nem a késdobálókat amik előtt az alkoholisták fetrengenek. Ekkoriban ha úgy adódott hogy nem ér rá senki lementem egyedül nightgamere, ilyenkor pl pia nélkül, igazából itt már semmi nem nagyon számított, mintha egy program futott volna, volt, hogy szín józanul pulloltam a csajt, de olyan is, hogy mataj részegen.

Szerelem:

Tél vége felé talált meg valami, ami addig még igazából sose, a szerelem! A nőt nevezzük A-nak, és teljesen átlagosan indult a dolog. Day2-n még csak egy volt a sok közül, de a második randin, színtisztán emlékszem, hogy egyetlen pillanat alatt, hát, ha nem is beleszerettem, de felkapcsolta a valódi érdeklődésemet, és elkezdtem komolyan venni. Az volt, hogy a Clark Ádám térnél, a az alagút felett a Lánchíddal szemben ültünk éjszaka a padon, és valamit magyaráztam közben az éjszakai Budapestet bambulva, ő meg szorosan mellettem és egyszer csak random átteszi a lábát az én lábamon, és akkor úgy ültünk, tudjátok biztos láttatok már ilyet.  Na és ezt annyira random csinálta, hogy meglepődtem, de tetszett, ránéztem, mosolygott, és furcsa, talán ettől a laza spontaneitástól, de ez volt az a pillanat, amikor azt éreztem, hogy na, igen, vele talán komolyabbat akarok! Egyetlen pillanat alatt! Persze nem azt mondom, hogy járni fogunk, de benne már nem a következő strigulát láttam, hanem egy olyan nőt, aki valóban érdekel, akit jobban meg akarok ismerni. És ez furcsa, mert eddig ilyen még nem volt, sőt, úgy látom, nagyon keveseknek volt tényleg hasonló. Végül nem csalódtam, A-val tökéletesen összeillettünk. Szép volt és okos, ambiciózus normális jövőképpel, vagány, aki partner az olyasmikben, mint beszökni moziba (nem azért mert ne tudtuk volna lazán kicsengetni azt a pár ezret, hanem csak úgy, heccből), mentünk vadkempingezni Pilisbe, vagy Budán, a körútnál a házuk tetején szeretkezni nyáron, ahol fél Buda láthatta volna. Egyszóval belevaló csajszi volt és nagyon egyben volt minden téren.

Egyébként az is érdekes story, hogy volt egy fuckbuddym akkoriban, mielőtt jártunk volna vagy komolyabban ismerkedtünk volna, és ismerték egymást. Úgy volt, hogy a FB csaj, egy félig magyar csajszi volt, akivel régen egy gimibe jártak, a félig magyar teljesen odaáig volt értem, már az day2 napján megvolt az FC. Day2 után aznap este felhívott, hogy nem e megyek velük partyzni, vele meg a haverjaival, mondtam, hogy kizárt, ugyanis aznap vettem új számítógépet, és előtte 1 hónapig egy  1000 éves szar laptoppal voltam kénytelen kínlódni, most meg örültem, hogy újra normálisan tudom folytatni a könyvem írását meg miegyéb, úgyhogy mondtam nem megyek. Majd belegondoltam, hogy most azért mégis csak dugni jobb, mint írni, úgyhogy visszahívtam és mondtam, hogy megyek. Egy feltétellel, ha lehet egy kívánságom. Mondta, hogy oké, elmentem, és mondtam, hogy az a kívánság, hogy nézzünk meg egy filmet nálam, és majd visszajövünk utána, ez is ok, átjöttünk, film szóba se kerülte egyből szex. Utána megbeszéltük, hogy csak barátság extrákkal van képben az is ok, na és utána fuckbuddyk lettünk egy ideig amíg nem jött A.  Mikor felvettem facera már láttam, hogy itt bajok lesznek, hiszen a FB a közös ismerős. Amint elkezdett komolyabbra fordulni, mármint mikor már sejtettem, hogy járni akarok vele elmondtam mindent neki. Azt is, hogy természetesen pattintom az FB-t. Mondta is, hogy már többször meg karta kérdezni, hogy amúgy honnan ismerem csak mindig kiment a fejéből. Egyébként meg megköszönte, hogy őszintén elmondtam ezt, így egyáltalán nem gáz. Utána FB-t pattintottam, mikor beállítottuk facen, hogy kapcsolatban vagyok jól bepöccenhetett, mert letiltott mindkettőnket, persze leszartuk, az élet kemény. 

 Szinte minden második nap találkoztunk, és sosem akartam megcsalni. Ez előtt pár évvel még megcsaltam a barátnőimet, de miután összejöttem A-val teljesen más értelmet nyert a kapcsolat fogalma. Idáig fel kellett nőnöm. Már sajnálom azokat az embereket, akik megcsalják a párjukat. Ott valami nem stimmel, lehet csak velük nem, és kompenzálni akarnak valamit, vagy valami elfuserált attitűdjük van, és azt érzik, hogy minél több nővel dugnak a csajuk háta mögött annál macsóbak, vagy a kapcsolatukkal/bnőjükkel nem stimmel valami, de akkor ugyan úgy ők is balfaszok, hogy nem lépnek.  Azt látom, hogy sokan nem képesek ezen túljutni. Lehet, azért mert még sosem volt olyan igazi mélyebb érzelmű kapcsolatuk. Én A-t nem tudtam volna megcsalni, annyira boldogok voltunk, annyira felhőtlen volt minden, szar lett volna úgy mosolyogni rá, hogy közbe van egy ilyen sötét titkom, mindent elrontott volna. Persze azért egyre jobban hiányzott a game, fél évig voltunk együtt csak, de a végére szinte már elvonási tüneteim voltak, hogy újra gamelhessek, persze a megcsalást, vagy akár csak azt, hogy a háta mögött csajozok is kizártam.

Ja igen, nem csak a game létezik:

A PUA-val nagyjából egy időben kezdtem az egyetemet, és már az első szemeszteren meglátszott, hogy ez a két dolog nem fér össze. Mármint ennyire aktív csajozás mellett nem. Alig jártam be, mert inkább daygameltem, vagy az előző éjszakai nightgame miatt túl fáradt voltam, nem tanultam, mert inkább PUA dolgokat olvastam. Minden félév végén egyre szarabb eredmények, egyre kevesebb kredit, konkrétan a legutolsó félévben összesen 3-4 (!!!) kreditet szereztem! Ami rendkívül siralmas, de mentségemre legyen mondva, hogy ekkor már egyáltalán nem érdekelt a szak. Egyébként politológiát tanultam. Bár voltak benne olyan tárgyak amiket szerettem (szociálpszichológia, bevezetés a kommunikációelmélet, közéleti és politikai kommunikáció, emlékezet és politika, politikai filozófia, politikai pszichológia, 20. századi egyetemes töri, biztonságpolitika, kampánykommunikáció, és egyebek) a gazdaságis és jogi tárgyakat iszonyatosan utáltam egytől egyig, bár sok volt tanárfüggő. Lényeg, hogy kibasztak a végén.

Nem nagyon rendített meg, utolsó félévben már gyanítottam, hogy ez lesz, de már nem érdekelt, PUAztam tovább. Mikor meg küldték a levelet, hogy ennyi volt, írtam a dékánnak, az elutasította a dékáni méltányossági kérelmemet, és ennyi volt, kb ekkor jöttünk össze A-val. A következő fél évben, nem csináltam semmit, úgy értem nem dolgoztam csak éltem, mint hal a vízben. Családnak bekamuztam, hogy halasztok és dolgozom. Szüleim elváltak, amíg tanulok hiába múltam el bőven 18 faternak gyerektartást kellett fizetni a törvény szerint, de ha halasztok, a halasztott félév ideje alatt nem kell, fater írt nekem, hogy amíg halasztok is jó fej lesz és utalja tovább bár nem kéne, csak nem anyámnak, hanem, hát nekem, az én számlámra. Úgyhogy mondom, elvoltam én mint hal a vízben. A-val összejöttünk, és 100% szabadidő, tökéletes barátnő, ingyen pénz havonta, mi kell még?

Ez alatt kezdtem el én is azon gondolkodni, hogy kéne egy saját vállalkozás, vagy valami. Elsőre persze engem is elkapott a póker vonat, és ráálltam, hogy megtanulok pókerezni. Regisztráltam mindenféle fórumokra, meg nézegettem mindenféle oktatóvideót, gyakoroltam órákat naponta stb. Valahol mindig éreztem, hogy ez nem éri meg. Lehet, hogy ha a következő 3 évben napi 8 órát „játszom” akkor eljutok oda, hogy megéljek belőle, de ez akkor is a hülyéknek van! Azoknak, akik nem tudnak semmi vállalkozást kitalálni, de mégis a maguk urai akarnak lenni és nem alkalmazottak. Aki viszont okos, értelmes, az kitalál valamit, és töredék annyi energia befektetéssel megvalósíthatja, mint amennyi ahhoz kell, hogy főállású pókeres legyen valakiből. Ezt mindig így gondoltam. 

Aztán jött a csodás félév vége, mikor már tényleg munkát kellett keresnem, egyben szakítás is. Amikor kellett 2 nap alatt találtam egy ritka szar melót. 1,5 hónapig dolgoztam ott, 3 műszak, alacsony fizu, fárasztó munka.  Ez a másfél hónap game szempontjából is kiesett, munka már nem olyan mint egyetem, nem lehet nem bemenni és inkább daygamelni, 3 műszakba meg a péntek, szombat esték is gyakran kiestek. 1,5 hónap után találtam irodai melót, majdnem 2 x annyiért, fix hétfő-péntekig beosztással. Nem értem azokat akiknek szar melójuk van, és évekig képesek csinálni, miért nem keresnek munka mellett jobb munkát is? Bár én alapból nem értem azt, akinek nem minimum 7 számjegyű a fizetése az miért úgy gondolkodik, hogy az alkalmazotti lét a vég? Mert ez a normális, így lett nevelve? „Járj iskolába fiam, tanulj jól, és utána legyen munkád, és kész, látod fiam apu is, anyu is ezt csinálta” így nő fel a gyerek és ez lesz a fejében, pedig ez annyira hibás. Iskola->munka=célba értél. Nem! iskola->munka,mert kell a pénz a következő szakaszhoz -> sikeres saját vállalkozás=gondtalan élet, azt csinálsz amit akarsz. Persze tudom, hogy mindenkinek megvan a maga kifogása rá, hogy miért nem gazdag, „ 3 gyerekkel nem olyan könnyű csak úgy vállalkozgatni” „és mégis mit vállalkozzak, már minden ki van találva!” „én akartam, csak hát szegény volt a család” „el kellett tartani a tengerimalacomat” „a gazdagok mind gonoszok, tisztességes úton valaki nem lehet gazdag, én és a melós haverjaim már csak tudjuk! Kivéve a lottó, mert az más, a derék jóravaló emberek lottóval lesznek milliárdosok!” akármi, de valahogy sosem az a válasz, hogy „mert én ehhez egy szar ember vagyok, és munka után kényelmesebb otthon TV-t nézni, netezni, ahelyett, hogy beletennénk az energiát ahogy sokan mások, akik meggazdagodtak, kényelmesebb inkább a világot hibáztatni, és nem törődni azzal, hogy vannak akik nagyságrendekkel szarabb helyzetekből lettek kitartással, merészséggel, inteligenciával, stb milliárdosok”. Szerintem minden ember annyit ér, amennyit el tud érni magának.Nem az a jó ember, aki minden hajléktalannak dob 100 forintot, az nem erény, bárki lehet humánus, jószívű, kedves, ilyesmik. Ebbe nincs mit tisztelni, nagy, nehéz dolgokat megcsinálni, amire más nem képes, pl kitalálni, és megvalósítani, sikerre vinni egy saját bizniszt, az már igen, ahhoz kell intelligencia, ambíció, kitartás, megfelelő merészség, csupa olyan erény, ami hatékonnyá, értékessé teszik az embert. Tiszteletet, megbecsülést ne várjon senki apróságokért, az csak teljesítményért jár!

Haladó PUA korszakom:

Miután lett normális munka, elkezdtem újra gamelni, és fél év LTR (kapcsolat) után érdekes módon még jobban ment! Szó szerint 80%ban minden partyból pulloltam. Bár ekkor volt pl daygameből is pullom. A következő pár hónap a sorozatos kefélések időszaka volt. Ekkor már annyira berögzült ez az életforma, semmi nem számított, nem agyaltam PUA dolgokon csak nagyon minimális mértékkel, emlékeztem, hogy pár éve még azon gondolkodtam, mi hova kerül a gameben, hogy először vonzalom aztán komfort aztán szex, és ezeket hogyan bontjuk tovább, meg mennyire legyen pimasz és vicces amikor csajjal dumálok, milyen gyorsan eszkaláljak, kino, negek meg ezernyi apró trükk, az egész nem számított már, nem is foglalkoztatott.  Olyan csajokat dugtam, akikkel 4-5 éve még egy beszélgetéstől is zavarba jöttem volna.

Ekkor már jó pár PUA gurut ismertem, nem mentem el semmilyen rendezvényre, tréningre, hanem este partykban véletlen összefutottunk, dumáltunk ilyesmi. Elég szépen kirajzolódott, hogy a magyar „oktatók” közül milyen sok a hiteltelen pojáca, persze nem mindegyik, ebbe részletesebben bele se mennék. Azért elég nevetséges volt, hogy a kis alap PUA dolgaikat lökik, és teljes átéléssel magyaráznak olyanokat pl hogy nem számít a külső, miközben 5ös csajok sorra poofolják (rázzák le) őket nightgameben. Ami önmagában még nem baj, mindenkinek lehet rossz napja, de azért vegyék már észre magukat, hogy talán nem a The Gameből származó nyitásokkal kéne nyitni, mert azok elég … gagyik. Lerázza az egyik, lerázza a második, lerázza a harmadik, és ugyan úgy mondja tovább, és látom rajta, hogy el is hiszi. Változtathatna rajta, baromi sokat lehetne fejlődnie, jó ruhákkal, kondival, sportal, stb, de nem, szentül meg van győződve róla, hogy ez nem számít. Magas ez nekik mint tyúknak az ABC. Olyan naturallokat (akik alapból jól tudnak csajozni) meg úgy se ismer, akik évi 80-100 fc között mozognak olyan nőkkel, amiről ők lepattannának, mint a gumilabd. És vicces, hogy ezeknek vannak követőik.

 Ahogy teltek a hónapok elérkezett 2014 tavasza, ekkor jött egy újabb LTR. A nő nagyon emlékeztetett A-ra, ezért is akartam vele normális kapcsolatot is, ekkor még élénken élt az a gyönyörű fél év bennem, és gondoltam vele is ilyen lesz. Nevezzük őt N-nek. Valószínűleg ezért álltam le megint egy kapcsolatra, különben tökéletesen megvoltam, heti 1-2 party, heti 1-2 pull volt az átlag, és tökéletesen éreztem magam. Egyébként a megismerkedésünk éjszakája is viccesen zárult N-el. Kettő barátnőjével bulizott, M2-ben, és ott találkoztunk, utána átmentünk instantba 4-en, ahol kb fél3-3 ig csapattuk a partyt, majd mondták, hogy lelépnek haza. Én is fáradt voltam, annyira hangulatom sem volt, úgyhogy gondoltam lelépek én is, éreztem, hogy ő nem vevő az egyéjszakásra, a két barátnője meg utánfutóként pláne akadály. Másnap délutánra megbeszéltük N-el  atalit. Oktogontól villamossal hazamentek, én mondtam, hogy beülök még kajálok mekibe, közben gondolkodtam, hogy most haza menjek, ne menjek, és végül úgy döntöttem visszamegyek mégis Instantba, visszamentem, és felszedtem egy másik csajt, akit haza is vittem, ő reggel elment, délután meg tali N-el. Day2 (randin) még jobban megtetszett, randizgattunk egy ideig majd összejöttünk.

Így a tavasz és a nyár első fele vele telt, 4 hónapig voltunk együtt. 

Level up:

Szakítás után szinte rögtön egy új csajsziba bonyolódtam. Nálam 4 évvel idősebb, jó nagy mellek, karcsú, pearcing, tattook, stb, kibaszott szexi volt, mesélte, hogy valamelyik nightclubba akarták is sztriptíz táncosnak befűzni. Hajtott is rá mindenféle faszi, kigyúrt jóképűtől kezdve, a gazdagig mindenféle. kicsit úgy tekintettem rá, mintha ő volna a PUA szakdolgozat. Én 22, ő 26, szexi, hajt rá csomó faszi, tőlem sokkal jobban kinézők/pénzesebbek is, idősebbek, szóval az amogok (rivális faszik) sokan voltak és sokuk jókora előnnyel szállt ringbe velem szemben. Jobban néztek ki, pénzesebbek  voltak, idősebbek voltak, ha mégis én nyerek sokuk közül az csak azért lehet mert jobban tudok csajozni, a tudásom, és amiket gondolok azok úgy vannak, és olyan szinten, hogy űberelem vele őket. Gyakorlatilag tényleg egy vizsgaként tekintettem. Pár hét múlva FB-k lettünk, majd pedig LTR (kapcsolat)-ban voltunk.  Nyár végéig jártunk kb. Ja mellesleg ekkor munkám sem volt, az előző munkahelyen felmondtam és az abból megmaradt pénzecskémet éltem fel, később ez a csaj szerzett nekem melót.

Egy kis poén:

Szakítás után újra visszaállt a 2014 előtti állapot, a 26 éves nem érdekelt, lényegében miután szétmentünk egyből mentem partyzni. Már rég szinte el se tudtam képzelni mi volt nekem egykor nehéz ebben, szakítás után 1 héttel máris jött a következő fc partyból egy idegen csajjal. Ami változott, hogy a gamelés (csajozás) intenzitása egyre lejjebb és lejjebb ment, egyre inkább csak iszogatni, bulizni jártunk haverokkal, a csajozás meg úgy jött magától, ha valamelyikünk látott egy csajt aki tetszett neki akkor odament. Akár szórakozóhelyen, akár kocsmába, vagy akár utcán legyen az. Én is, a legjobb gameket mindig akkor toltam emlékszem, mikor tényleg tetszett a csaj, mikor tényleg spontán jött a nyitás, mikor mentem valahova és nem gamelni mentem, hanem bármi más programom volt, és mondjuk meglátok buszon egy csajt aki tényleg tetszik, és lenyitom, ezek a legjobbak. Azt vettem észre, ha egy férfit tényleg érdekel egy csaj, és a daygamet tényleg spontán tolja, akkor az MINDIG működik! MINDIG! És tökéletesen! Ha utcán tekeregsz azzal a gondolattal, hogy na én most daygamelek, az is működik, simán lehet abból is fc/ltr, amit akarsz, de ha egy csaj tényleg tetszik, tényleg érdekel, akkor hatványozottabban jobban tolod, és a csajnak is valahogy jobban átjön hogy érdekled, sokkal hitelesebben lesz olyan az a pillanat mint amilyet el akarunk érni. Mint a romantikus filmekben, mikor először találkozik a főhősnő, a magabiztos, határozott, ismeretlen férfival, a főhőssel, aki aztán feldobja az ő kis világát, mert kiderül róla, hogy vámpír vagy szadista, vagy akármi. (Nyilván az előző mondta vége csak vicc.) De daygameről majd úgy is fogok még írni sokat, nem a bemutatkozásban fogom elmagyarázni, hogy is működik igazából.

Szóval így telt az idő egészen mostanáig. Partyzgattunk haverokkal, csak jóval magasabb sikerfaktorral mint mások. Emlékszem még évekkel ezelőtt, kezdőként olyan ötleteink voltak, hogy elmegyünk Erotika expóra, és ott próbálunk csajozni, mert bár az fix hogy úgyse fogunk fc-zni onnan, de milyen jól lehetne „kalibrálódni” ha pornósokat próbálunk felszedni. Évekkel ezelőtt még ilyeneket gondoltam, most meg pár hete megdugtam egy 29 éves pornós csajt. Azthiszem elmondhatom, hogy fejlődtem, és mindenkinek álljon ez a bemutatkozás egyben példaként is, hogy ha oda teszed magad fejlődni fogsz! Ha oda teszed magad és nem akkor, ha százezreket fizetsz ki azoknak, akik azt mondják, hogy csodát tesznek veled! Kíváncsi vagyok, azok akikkel pár éve együtt kezdtem, és elképesztő pénzeket fizettek ilyen olyan guruknak, azok közül ki hol tart?

Itt az idő:

Már elmúlt az idő, jócskán elmúlt, mikor még M2ben csajtól csajig rohangálva nyitogattunk, mikor daygameben szinte minden szembejövő nőt leszólítottunk. A field már nem sok újdonságot tartogat, őszintén szólva ez a csajozás dolog már elég uncsi. A következő nagy kihívást az oktatásban láttam. Továbbadni a tapasztalataimat, megosztani másokkal és figyelni, ahogy fejlődnek és elérik a céljukat! Annyi a téves út, annyi a lehúzás, a „sarlatánok” akik azt sem tudják, miről beszélnek, akik leragadtak egy szinten, de észre sem veszik, és magukkal rántanak sokakat. Én baromi sokat köszönhetek a PUA-nak, bár kurva sok energiát is invesztáltam bele. A csajozás már nem, de a PUA még tartogat számomra újat. Elsősorban az önfejlesztés területén: beindítani egy sikeres vállalkozást, ami leszögezem, hogy nem ez! Nem a PUA oktatás vagy bármi kapcsolódó dolog lesz! Megvannak már az ötletek, el is kezdtük, de köze nincs a csajozáshoz! Másodsorban pedig a PUA oktatás! „Guruként” még nagyon új lesz ez a dolog, ezért is lesz érdekes és izgalmas munka.

 

Végiggondolva honnan indultam, és most hol tartok PUA szinten, abszolút úgy érzem itt az ideje belevágnom!

 

Készíts ingyenes honlapot Webnode